2018. március 26.

UTOLSO UTAZAS(8)


Azok a napok nehezen elviselhetőek voltak,nyomasztó hiányérzet,az a véget nem érő vágy,az hogy életem további részét már igy ,nélküle kell leéljem,mind ,mind
jajkiálltássá alakult szívemben.
Isten még azon éjszakán ,a baleset utani éjszakán,Igét adott vigasztalt,de ez csak erö
volt az ezután következő fájdalom elviselésére.

Isten és az Ö Igélye volt vigasztalásom:

Ha nem törvényed lett volna gyönyörűségem, már elvesztem volna nyomorúságomban

Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem. Zsoltar 119

Ezt az együtt megélt negyven évet akár két részre oszthatnám.Húsz évet mint
megtéretlen,s még húszat mint megtért feleség.S igy átgondolva életünk folyását s a
különbségeket,hát a második fele nehezebb volt ,de felülmúlhatatlanul szebb.Már-
mint nekem.Mert állandó lemondásról szólt.Lemondani önmagamról,addigi meggyő-
ződésemről,s alávetni magam Isten akaratának.

Ez teljesen felborította értékrendem,mert olyan makacsul tudtam ragaszkodni i-
gazságaimhoz,hogy onnan senki sem tudott volna kizökkenteni,de Isten megtette.

Nagyon értettem ahhoz,hogy irányítsam a dolgokat, s észrevétlenül a vezetés ,a
fontosabb döntések mind az én vállamon voltak.Már azt sem tudom ha ez valakinek feltünt ,vagy nagyon is magától értetődő volt,hogy miért azt sem tudom már.És Isten
ebből kellett helyrebillentsen.

Az asszonyok engedelmeskedjenek saját férjüknek, mint az Úrnak. Efézus 5:22

A vitás ,nem egyértelmü dőntéseket,immár ráhagytam, s igyekeztem elfogadni,
még akkor is ha ez nem ment simán,sőt,egy jóideig észre sem vettem,milyen kétszi-
nüen viselkedtem.Jó és szófogadó feleséghez illően nagyon szépen tudtam bológatni
beleegyezően arra is amiről éppen más véleménnyel voltam,de a szívem egyeltalán
nem így érzett.

Jó ideig eltartott ez,mig Isten rá nem tapintott önelégültségemre s megtérthet-
tem, s kidolgozta bennem az Úr,hogy bizalommal lehettem döntései iránt s már nem
volt gond számomra , hogy igazán tiszta szívből egyetértsek vele.Nagy felszabadu-
lás volt számomra s csak ekkor jöttem rá,hogy tulajdonképpen bele is fáradtam ebbe
a némileg kétszínű életbe.

Nincsenek megjegyzések: