2009. február 11.

HITBOL ELNI

Mint mar elozoleg emlitettem,Raul hit altal vagott neki az Olteniai misszionak,s az elejen miutan kiurult a megtakaritott penz, s meg semmifele jol meghatarozott penzbeli tamogatasuk nem volt,elegge nehez volt,olyan szempontbol hogy nem duslakodhattak a kulonfele finomsagokban,hanem volt ugy hogy hetekig egyfajta etelt fogyasztottak, s mivel Ana eppen varandos maradt Raul igyekezett elterelni a figyelmet ahanyszor a varosba mentek a kivanatos dolgoktol mert nem kedveskedhetett vele neki.De annal inkabb megeltek az Urtol valo fuggoseget,hisz nagyon sok alkalommal csak az egynapi mannat szolgalta fel nekik.En fel sem hozhattam annak a lehetoseget hogy tamogassuk s annal is inkabb nem ez volt az Ur akarata.Oh hanyszor borultunk le sirva mikor lattuk az Ur gondviselo szeretetet pontosan a megfelelo idoben.Csodalatos volt ezt igy megelni.Mert en is benne eltem minden problemajukban,valossaggal kikonyorogtem szamukra a nyitott utat.Az Ur engem is tanitott s nemegyszer vettem alazatossagi lecket is.Egyet elmeselek.Meg Perietien laktak akkoriban,s Raul ertesitett hogy Fehervarra kell jojjon mert egy testverno agyat vasarolt szamukra es hogy valamikeppen elszalitsak.Persze hogy azonnal termeszeti enem felebredt s a szuloi buszkeseg feszegette magat.Ezt nekunk kellett volna megtennunk, szuloknek ,meghogy mas vegyen, sigy tovabb,tanakodtam magamban.S a kovetkezo alkalommal mikor hozzajuk latogattam egyenest az agyra ugrott szemem, s ott hirtelen az Ur szolott:Ez az agy nem egy akarmilyen egyszeru agy hanem annak a tesvernonek a szolgalata s fontossaga orokeletu,elotte ment a menybe.Elszegyeltem magam,s magameva tettem Raul mondasat:Anyukam miert allitanad le valaki aldasat.Halat adtam az Urnak hogy az O szemeivel lathattam a dolgokat.

2 megjegyzés:

Borzási Márta írta...

Drága Irénkém! Nagy örömömre szolgál, hogy mindezt leírod. Biztos, hogy számodra is hiterősítő. Kívánom, hogy Isten áldja meg mind a két fiadat Édesanyjukkal együtt az Ő szolgálatában!
Persze Dant se hagyom ki, csak érte most még másképp imádkozunk. És bízunk!

iri írta...

Koszonom Marta.Igen, ugy van bizonyara erre szanta az Ur ezt a csendesebb idoszakot.