Valahogy ugy nez ki hogy vegere ertem a visszaemlekezeseknek,de meg nincs vege a tortenetnek.Most eppen a jelent irjuk.Ez volt az alap amin elkezdodott, a fejlemenyek csak ezutan jonnek.Eppen ma este ertesitett Veronika hogy egyik kedves szomszedasszonyuk elhalalozott, persze az elso gondolat mindig az :meg egy megvaltatlan.Pedig hanyszor hallotta az Iget.De csak huzoszkodott :mit szolnanak a szomszedok,bolondnak konyvelnek.S akkor jon a hirtelen hir,pillanatok alatt a munkahelyen meghalt.S hanyan es hanyan vannak naponta igy.Milyen fajdalmas hogy nem mondhatjak el velunk egyutt:
Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. 1 Tes.4:13Volt egy kis emberke itt a gyermekeknel jart nagyon szorgalmasan az imahazba.Olvasta is a Bibliat.S egy alkalommal mikor beszelgettem vele megkerdeztem mire var.Hat en nem terek meg amig......amig elsem jott soha mert leesett a farol s nyakat torte.Ma....nem, majd.Hat ez csak elmelkedes, a valosag fajdalmas.Fajdalmasan nehezedik szivunkre a sok vesztebe rohano ember.Itt elnek korulottunk,szomszedaink,barataink,rokonaink,tehetelenul nezzuk hogy elvesznek.
17 eve konyorgom ferjemert,testveremert,unokahugaimert,s varom szivrepesve a napot.
Nem hagyja az Ur valasz nelkul imainkat.
Akinek ideje es kedve van ra ezen a cimen megismerheti az itteni missziothttp://bisericasperanta.ro/
1 megjegyzés:
Az Úr hallgassa meg imádat!
Megjegyzés küldése