Eszembe jutott egy beszelgetes egy frissen megtert testvernovel.Egy evangelizacio alkalmaval tert meg s a missziomunkas aki evangelizalt,kesobb az Igere is tanitotta,s alkalma nyilt kozelebbrol is megismerni.Az elso reakcioja az volt hogy nem is olyan tokeletes mint ahogy kinezett,hiszen emberi hibakkal van tele tuzdelve.Persze ez nem rontott hiten csupan megnyugodott hogy na lam ok is mind ilyen sebezheto,hibaknak kitett lenyek mint o is.Persze megtortenik hogy sokszor osszetevesszuk az Ige tokeletesseget amit a szajan kiszol Isten szolgaja az ember tokeletessegevel, ami persze folyamatban van,meg dolgoznak rajta.Ezt azert irtam le mivel nem szeretnem ha velem kapcsolatban is ez a velemeny alakuljon ki,miutan igy leirtam hogy milyen szepen gyozedelmeskedtem egyes helyzetek felett.Mert ezek csupan toredekek abbol a folyamatbol mit az Ur bennem vegez,s egyeltalan nem is az en erdemem,mivel O az aki bennem munkalja mindezt.Sokszor nagyon melyen erzem magam,maskor elszegyellem magam Uram elott,de megvigasztal az hogy O ismeri gyarlo voltomat s tudja mennyire szeretem,s kivanom igazan szolgalni.
1 megjegyzés:
én is sokszor így vagyok ezzel. Nagyon nem szeretném, ha ferde vélemény alakulna ki rólam itt a blogon. Mert nem mindig rózsás és szép minden. Vannak nehézségek, harcok is. Meg kell találni az aranyközéputat itt a blogon is, szerintem. Én is próbálkozom így írni. Picit óvatos is vagyok. Okkal.
Megjegyzés küldése