2010. február 10.

HOGY IS NEVEZZEM

Tavolmaradasom? Csak egy nevet tudnek neki adni ami eppen eszembe jut:Blogbojt.

Ha netalan talalo,mert a bojt egy cellal, elore elhatarozva tortenik.Nalam spontan bejott s egyszeruen elhataroztam a "megtartoztatast"Pedig az oka nem az volt hogy meg kell tartoztassam magam hanem tehnikai okkal kezdodott s lelkibe torkollott.Most mar nem is ez a fontos s nincs mar olyan jelentosege mint maganak a folyamatnak.
Ugye ha tavolrol nezunk valamit maskent latszanak a dolgok mint kozelrol vagy eppen belulrol.
Igy bennem is ebben az idoszakban tisztazodott sok minden,ugy ereztem mintha merlegre kerulnek egyes dolgok s bizony nem minden allta meg helyet.S nagyon orvendek ennek mert csakis javamat szolgalja.
" a sok tanulás fáradságára van a testnek. "-mit is latattam meg magammal? Hogy talan tul sok informaciohoz jutottam hozza ,amire eppenseggel nem volt szuksegem.S gondoltam szukseges leszukitenem "latokorom" hogy csak az egeszseges ,epito dolgokat probaljak magamhoz venni, s ugyanakkor jol jott az itt eltoltott ido megroviditese is mert lemerhettem a fuggosegem fokat.
Erdekes modon draga olvasoim ez ido alatt nem mint valami virtualis szemelyek uraltatok gondolatomat hanem mint valami kedves ismeroseim kikkel nagyon szeretnek eloben is talalkozni.
Ez nem valami erzelmes omlelges,hanem egy valo szukseg.Annak a szuksege hogy megosszuk egymassal harcunkat,problemainkat s egymastol erot meritsunk ,batoritsuk egymast.
Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is. 1Tesz.5:11
Ugy amint eppen velem tortent ma Gyorgyinel ,ezt az oly sokszor elolvasott Iget egeszen maskent olvastam ma.
Bizonyara ezt szukseges gyakorolnom az alazatossagot es szelidlelkuseget.
Mert hianyossagot fedeztem fel magamban e teren.Nem szeretnem most ezt reszletezni ,viszont szeretnem ezutan gyakorolni.S mivel igeretem van erre:
. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.Zsoltar 37:4
Hiszem hogy az Ur kimunkalja bennem.Vagyik a szivem erre.Sovargom a szelidseget, alazatossagot.
Belefaradtam s megterheltettem a magam igazsagat harcolva.Leteszem a fegyvert.S varom a bekesseget.
Mert az Ur igerte :"s megnyugvást találtok lelketeknek."

9 megjegyzés:

Kriszta írta...

Iri, örülök, hogy megosztottad!

Györgyi írta...

Megtalálod mert megígérte és én is megtaláltam:))

Maresz írta...

Kedves, Iri!
Egyik megjegyzésemben megkérdeztelek és most örülök a válasznak. Köszönöm az őszinteségedet! Sejtettem, hogy ez lehet az igazi ok amiért nem irsz, ezért nem is biztattalak, hogy "gyere vissza". (Nem szeretek hizelegni csak azért, hogy olyasmire biztassak valakit, amire éppen nem viszi rá a lelkiismerete. - ez csak zárójel) Tudtam, hogy visszajössz, mikor inditást érzel rá:). Egyébként én is szoktam időnként "nem"-et mondani és hasznos nekem is és a családomnak is. Köszönöm az igeverseket. Az Úr Jézus áljon meg!

Mónika írta...

Kell néha nemet mondani,nehéz sokszor,de kell.Ezek a "Csend"időszakok mindenképp tanulságosak sokunknak! Azért jó hogy itt vagy!

Maresz írta...

Iri, nagyon tetszik, hogy őszinte vagy. Az Úr adjon neked bölcsességet ebben a dologban!

Ilonka írta...

Nagy öröm számomra,hogy ide találtam az én "földieim"(testvéreim)között érzem magam.Elolvasgattam minden bejegyzést.Az ÚR áldását kívánom életére,szolgálatára.Külön,szeretettel köszöntöm a FELSŐCSERNÁTONI gyülekezetet.Bajka Dénes Újkígyósról

Judith írta...

Orulok, hogy ujra itt vagy!

iri írta...

Szeretettel udvozollek Bajka Denes!Barmikor szivesen latlak.

Emese írta...

Én is örülök, hogy újra olvashatlak!
Az Úr áldja meg és vezesse életedet!