2009. március 10.

EZUTAN MAR IGY LESZ

Reggel 6,20-kor csereg a telefon.Orommel vettem tudomasul,hogy az Ur irgalmaval megerkeztek,Raulek Texasba.Amerika teljes bosegevel es kenyelmevel rajuk zudult.Bob es Diane szeretettel fogadtak,s persze hogy elarasztottak oket a legjobbal ami toluk telik.Bob es Diane ugy 10 evet(ha nem tobbet.)toltottek itt Romaniaban,Craiovan.Leginkabb az egyetemi hallgatok koreben tenykedtek.Raulekkal talan ugy 5 eve kolaboralnak.Egyszer egy heten Diane angolt tanitott kik arra igenyt tartottaka gyulekezetben s nemcsak,itt Draganesti-en.A tavaly ugy ereztek hogy befejeztek itt munkajukat,s haza mentek.S azonnal el is inditottak az eljarasokat hogy Raulekat meghivjak otthonukba.
Egyelore ennyi ha valami erdekes adidik meg beszamolok.
En meg mindig veszodok az internettel.Sikerult vagy ket bejegyzest elolvasnom,de a megjegyzesre mar nyilott az ablak.Meg remelek es varok.Jo hogy ennyire is megy.

2 megjegyzés:

Benjamin Islik írta...

Hála az Urnak,hogy megérkesztek!Boriska

Kriszta írta...

én is örülök nagyon!