2009. március 3.

ELHELYEZKEDEM

Mint igertem szeretnem kifelyteni,miert volt szamomra kulonos jelentosegu a marcius elsejei gyulekezeti oszejovetel.Egy ideje ugy ereztem hogy az Ur akarata az hogy valtoztassam meg tagsagi hovatartozasomat,espedig ezentul a draganesti-i gyulekezet tagja legyek,s meg s beszeltem ezt ugy Raullal mint a gyulafehervari lelkipasztorral.S egyetertettek velem.Meg akkor is ha nem mindig lehetek fizikailag jelen de szellemileg nagyon s ide vagyok kapcsolva,problemaikat hordozva konyorgeseimben,meg eleg gyakran itt is tartozkodom.Lehet hogy ez nemileg furcsan hangzik mivel ellentmond kisse a szabalynak,hogy helybeli gyulekezeted legyen,de ugy latszik hogy en nemileg kivetel vagyok.Ugye elso gyulekezetem 100 km volt,a masodik 50-re,egy kevesideig helyben,majd ujra 18km,s most ujra 400 km.Kicsit sok ugye?De ki tudja mit keszit ezzel az Ur.Szoval ez bevezetonek.
Az ajandek amiben az Ur reszesitett az Ur vacsora volt,meg eppen ezen a napon volt az evi gyules.Ugyhogy megvolt a voksolas is es egyertelmuen(s orommel ) befogadtak.Gondolom hogy egyes dolgokra meg kiterek s elmeselem,mas alkalommal,mert most ujra faradt vagyok.Egy oraja erkeztunk haza Bukarestbol,a ferjem nagybatyjanak temetesen(94 ev) voltunk.

4 megjegyzés:

Tündi Daika írta...

Nagyon örülök, hogy megérkeztél. Hiszem, hogy az ember jól kell érezze magát, és békessége kell legyen a gyülekezete felől, mivel ahogy a test is sóvárog táplálék után, igy a lélek is oda vágyik ahol rendszeresen kapja a lelki táplálékot. Nagyon jó, hogy van egy gyülekezet akivel tudsz azonosulni, mivel egyedül nem igazán lehet keresztyén életvitelt folytatni. Mit számit ha 400 km van? A lényeg hogy van. Tényleg szivbol örülök veled!!! :)

Maresz írta...

Őszinte részvétemet kivánom a kedves férjének és áldott alkalmakat a gyülekeztben ott a távolban.

iri írta...

Koszonom Tunde,nagyon szivem szerint szoltal,ugye hogy meg ez a netes gyulekezetemis mennyire tud batoritani,epiteni.Maresz koszonom reszvetnyilvanitasod,bizony gyerul aferjem kozeli rokonsaga.Es jokinsagod.

Kriszta írta...

Én is örülök ennek a blogos gyülekezetnek:)