2012. április 2.

HETFOTOL HETFOIG



 A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék. 




Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von! 
  2. Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság. 
  3. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! 
  4. A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. 
  5. Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők. 
  6. És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok. 
  7. Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók. 
  8. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba, 
  9. És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.




A  predikator ihletett ezen a heten



1 megjegyzés:

Marietta írta...

Pecznyík Pál
Lélekmentő!

A Teremtő,
lélekmentő,
bűnösökért,
a földre tért!
Kövessem Őt,
a drága Főt,
keresztemet,
viszi a szent!
S amint vonul,
Rá szitok hull,
megy mint árva,
Golgotára!
Hull a vére,
föld kövére.
Fönt a hegyen,
vesztőhelyen,
kezét, lábát,
szög járja át!
Én vétettem,
s Ő helyettem,
a kínhalált,
vállalja át!
Térden állva
nézek rája,
s Ő az örök,
kínok között,
nem szitkozik,
imádkozik!
El ne vesszek,
ott lehessek,
hol az élet,
nem ér véget!

Celldömölk
2012.III. 31.