2012. október 29.

Szerte a kereszteny vilagban az elmult 1-2 vasarnap halaado napot tartottak, nem mintha nem lenne szivunk allandoan halaval tele Teremtonk irant, de ez a nap kulonoskeppen felre van teve ezert.
Az en szivem is repdes oromeben, hogy joillatkent felszalljon Istenem tronusahoz.Ilyenkor elvarna az olvaso , hogy leirjam mi az ami ezt kivaltotta belolem, milyen esemeny ,vagy eppen mi volt az a dolog mely halaval tolt el.
Hat eppen ez az amiert szivem orvendez, hogy minden kulonos esemeny nelkul, nem kell valami rendkivulinek tortennie ahhoz , hogy halaval teljen szivunk, hanem egyszeruen orvendhetunk S ezert vagyok most halas Istenunknek.Hogy O,egyszeruen a NAGY O,az O szemelye az mely halaval tolt el barmilyen korulmenyek kozott, mert nem kell felnunk se a krizistol se a termeszeti jelensegektol,hanem egyszeruen Ora koncentralunk mert O igerte ezt is:

Mivel én vagyok Urad, Istened, a ki jobbkezedet fogom, és a ki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek! Ezsaias 41:13

4 megjegyzés:

Gogyan Eva írta...

"Ne felj mert megvaltottalak,neveden szolitottalak ,karjaimba zartalak,orokre enyem vagy.'
Igy hangzik egy draga enekunk is,es tudjuk egesz biztosan,hogy ez igy is van.Mert az Ur Jezus mondja;"TENYEREMBE VESTELEK".

iri írta...

Amen!

VRJúlia írta...

Igen, valóban ennek kell előttünk lennie mindig: a puszta tény, hogy élünk, hogy erre méltattunk, és minden,ami vele jár- mindezért hálásaknak kell lennünk.

iri írta...

Igen , valahogy igy kell legyen!