Mikor azt mondom, hogy eletunk egy allando alkalmazkodas! Ezen gondolkodtam otthon letem alatt(koszonom az imakat) ,amikor is egy uj helyzettel kellett szembeneznem.Nagy hirtelenseggel arra ebredtem , hogy egyedul maradtam egy gazdasaggal, s mindazzal ami ezzel jar.A legaprobb dolgot is amit el kellett vegeznem arra emlekeztetett, hogy ezelott nem igy volt, es most ehhez kell alkalmazkodnom , elfogadni az uj helyzetet, s feltalanom magam benne.Bizony ez nem eppen konnyu .Hiszen csak arra gondolvan , hogy egy gyerek atvaltvan a serdulokkorra , neha az alkalmazkodas milyen lazadast kelt benne,mennyivel inkabb ebben az idosebb korban elfogadni egy uj helyzetet, mit mar nincs kivel megosztanom,halas szivvel ismertem be, hogy az Ur segisege nelkul erre nem lennek kepes.Csakis egyedul O tesz alkalmassa erre!Es ezert nagyon halas vagyok, mert mindaz ami velem tortrnt amugy is megtortent volna , de az , hogy Obenne talaltattam mindent atlenyegit, mindennek meg van a rendelt oka, es ez segit at engem is a valtozasok tengeren,es segit alkalmazkodnom, anelkul, hogy ez ketsegbeeset vagy eppen lazadast keltsen szivemben.Sot , ami szamomra is nagy meglepetes , meg orvendezni is tudok Obenne, ami azokban a pillanatokban lehetetlennek tunt.
Igen ,tiszta szivbol elmondhatom, hogy eletem, nem a korulmenyektol fugg hanem Istentol, ami nagy batoritas, mert barmilyen korulmenyek kozott lehet halas szivvel lenni Iranta, s a hala oromot szul.
Isten is orvend nekunk,
"ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erősségtek"Nehemias 8>10
