2011. február 3.

AZT HOGY HAZAJOTTEM MAR KIKURTOLTEM!

De csak ugy nagyon roviden,vazlatokban, kepekben.Az hogy mit is jelentett ez szamomra meg az ott eltoltott ido, arrol reszletesen nem irtam.
Amit kifejeztem neha roviden lehet hogy csak sugallata volt annak amit meg eltem ott s hazajovetelemmel.
 Igen ez a harom het, amihez meg hozzaadhatom az itthon eltoltott idot egyutt unokaimmal s varandos menyemmel,fizikailag nagyon megterhelt.S talan el sem tudtam volna hordozni, ha Isten kegyelme s irgalmassaga meg nem nyilvanul eletemben.Az hogy gondoltatok ram s imadkoztatok , sokat jelentett.Semmikeppen nem szeretnem ezt ugy ertelmezni hogy ki akarom emelni nagyszerusegem vagy eppen sirni a nehezsegek felett.Nem.Csak elragodom a tenyek felett, mert semmi ketseg nem fer ahhoz hogy Veronikanak szuksege volt erre s ezt meg kellett tennem,s ha erre erom engedte volna meg tovabb ulok, de egyelore ennyi telett tolem.Ami leginkabb foglalkoztat engem nem az en helyzetem , mert most itthon vagyok s pihenhetek eleget,hanem azok a kismamak kik 3-4 gyerekkel (5 even alul) veszodnek egyszerre.Mint Veronika is.Nem kis dolog ez.S annyira felorli a mamak erejet.S ami szerintem a legnehezebb egy hivo anyanak , hogy szinte nincs is onmagara ideje.Mert ugye ha ejszaka nehanyszor szoptat, reggel nem tud hajnal elott kelni, s szinte egyszerre a gyerekrajjal, s akkor mar kezdodnek is a keresek, szuksegek.Egesz estig, szinte szunet nelkul.Ami eleg nehez.
S gondolok itt minden ilyen anyara.Hat akinek negyen felul van! Tudom ,hogy azzal batoritjak(juk) oket , hogy megnonnek, s milyen szep akkor.Ez ugy van mert ez mar most nagyon szep, hisz a sok veszodseg , munka osszeszovodott a a gyerekek kedvessegevel,a veluk valo derus pillanatokkal,orommel amit adnak,meg a bosszankodas is mosollyal volt elkonyvelve.Viszont ugy aterzem a fiatal mamak szuksegeit, a nehany ora szabadot minden mas elfoglaltsag alol.
Ez egy felkialto jel akar lenni, s ami engem illet jobban odafigyelni a jovoben ezekre a szuksegekre.Imaban ,tettekben kozbenjarni.
Folytatasa holnap, mert egy vallomas kovetkezik, bizonysagtetel.

3 megjegyzés:

Sári mama írta...

Drága Iri!
De szép a Te Lelked!

Bizony a bejegyzést olvasva, elázott a klaviatúra.
Nem baj, örüljünk, hogy Isten mindenből a legjobbat hozza ki, igaz, hogy a hozzá vezető út nagyon kemény. Ahogy Te is mondod.

Isten óvjon és áldjon meg Benneteket!

Gogyan Eva írta...

mind igaz mit eddig is leirtal.Legyunk figyelmesebbek a kismamakkal es amenyire eronkbol telik segitsuk oket.

Abigél írta...

Hát ez pont így van Iri, ahogy leírtad.Tapasztalatból tudom.És jó hogy tudtál segíteni.