2014. november 25.

VAN UGY ,HOGY UGY ERZED

  Nem vagy megertve, vagy eppen felreertve, s egyes dolgokban marginalizalva , s nagyon hajlamos a sertodottsegre,keseruseget szulven lelkedben.A legtobb esetben alapozatlan erzesekkel kuszkodsz,hagyvan , hogy urra legyenek,kedelyeden.
    Hogy mennyire segiti ez tovabblepesed,kerdeses,viszont erettsegi fokozatod mindenesetre lemeri.
De talan erre is szukseg van ,hogy onmagaddal szembekerulj s meginkabb raebredj igazi tukorkepedre.
Ujbol ott a baj ,hogy nem a megfelelo helyen kerested az elismerest , vagy kerdeseidre a valaszt.
Ki az kozuletek ki nem elte at mindezt.En igen gyakran megtortent
.Utoljara eppen a multheten.Hogy jobban megertsetek, egy kis elozetes tortenelem.Tobben kozuletek tudjatok , hogy mar 22 eve annak , , hogy megtertem de az Ur valahogy olyan kulonleges modon vezette hivo eletem, hogy meg akkor is ha mindig hivatalosan tartoztam egy gyulekezethez , ez sosem volt helybeli hanem az elso (kolozsvari) 100 km-re,a masodik (marosujvar)50 kim-re,majd pedig a harmadik (gyulafehervari) 18 km-re s vegul az utolso a legkozelebbi 4 km-re.Ilyen forman nem vehettem reszt a gyulekezet minden esemenyen es aktiv tagja sem lehettem ,csupan szellemi kapcsolat lehetett.Most pedig megvaltozott a helyzet,mert nap mint nap reszt vehetek az itteni gyulekezet eleteben.S eppen olyan helyzettel szembesultem,hogy itt hivatalosan meghatarozott a szolgalata sokaknak,en pedig mint utolsokent( de bizom, hogy nem legutolsokent) jott,fel kell zarkoznom joval fiatalabbak (ugy ev, mint megteres) moge, mint alavetett szolgalat.Mert a helybeli gyulekezetben kis uttoro csapatunkban szolgalatot kaptam (az imaalkalmakra vallaltam felelosseget) Szoval ezt orommel es felelossegtelve fogadtam el, s minden reggel 9 orakor imadsagra gyulunk ossze .
Eddig minden rendben,viszont ,mikor egy ertekelesre kellett menni ,s azon az alapon , hogy meg nem vagyok elegge beavatott,szembesultem a fent leirtakkal.Miuat Isten ele vittem a dolgot ,O ujbol huseges volt es Iget adott. De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet. Zsoltar 3:4
S halat adok a batoritasert , de a helyzetert is mert megismerhettem onmagam jobban,es megtanulhattam ujbol az alazatossag leckejet, s hogy ne magasztaljam magam feljebb mint vagyok , mert ami a csapattal valo egyuttmukodest illeti , meg sok tanulnivalom van.S alavetem magam ugy az Ur akaratanak mint a csapattarsaknak.

2 megjegyzés:

Gogyan Eva írta...

Egy csodalatos ige jut eszembe,amind olvasom bejegyzesedet;
"Mindenre van erom a Krisztusban aki megerosit engem"minden hejzetben.
Ez az en megtapasztalasom nekem is.
Dicsoseg az Istennek

iri írta...

Amen!Koszonom!