2013. január 7.

HETFOTOL HETFOIG




Akar azt is irhatnam, hogy evtol evig az Ige fenyeben, mert kozben atugrottuk a kuszobot egy uj evbe,miota utolso ilyen jellegu bejegyzesem volt.Valahogy, talan sosem tudjuk elkerulni azt, hogy meg ne eljuk meg a “minden uj” erzest , s akaratlanul is eszembe jut mindig , ilyenkor  mikor iskolai eveimben, uj fuzetet kezdtem, olyan jokedvel es  kellemes erzessel ultem a vadunatuj lapok elott egy olyan eros elhatarozassal, hogy ez aztan mas lesz mint az elobbi: gyonyoru betuk, semmi paca, vagy elrontott sorok, s ez sikerult mindig az elso lapokon, s kesobb eszrevetlen ujra atvaltottam , neha gyors,szabalytalan, talan elfuseralt irasra, szoval ment minden a megszokott modon.Viszont a fuzet betelt meg igy is, meghozva a kivant eredmenyt,fejlodve minden lappal  a tudasom,felkeszultsegem.Igy teltek a fuzetek, s a vegen mar nem is szamitott a kulseje , hanem az , hogy mire is tudott a tartalma felkesziteni.
Na nezd , hogy elkalandoztam, de azert ertheto ugye?Mert az eletunk is egy nyitott fuzet mibe irjuk mindennap  az esemenyek sokasagat, hol gyongy betukkel, hol  macskamodjan odakarmoljuk, de egyikbol is masikbol is tanulunk, mert semmi sincs kovetkezmenyek nelkul.S ilyenkor aztan eszembe jut hogy kepes vagyok-e a lenyeget ugy felfogni,hogy az csakis jo kisugarzasu legyen?Mert lehet ti is eszrevettetek,hogy  eleg gyakran mikor valamilyen szenvedesben , probaban vagyunk leginkabb magara a problemara oszpontositunk s nem arra, hogy Isten mikeppen munkalkodik,mikent hasznalja fel ezt javunkra,jellemunk formalasara.

A napokban egy draga Ige orvendeztette szivem: . Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül. Job 37:20

Orvendjetek ti is!

3 megjegyzés:

VRJúlia írta...

:)

sedith írta...

Istenem, Iri! Sosem fogalmaztam meg magamnak ezt a füzetes dolgot, de tényleg, MINDIG így volt. És micsoda hasonlat az újonnan kezdődő évvel!!! Mert egy-az-egyben ilyen.
Most nagyon hozzám szóltál (bár ez szinte mindig így van), és sajnálom, hogy mostanában eléggé ritkán jártam nálad, pedig mindig erőt lehet meríteni nálad, fel lehet töltekezni.
Boldog új évet kívánok neked és családodnak szeretetben, egészségben!:)

iri írta...

Koszonom Edith,de sajnos velem is megtortent , hogy elkerulte(lek) mostanaban , mert ellustultam a bloggozasban, pedig nem szeretnem!