S nemcsak.Kesziti a kaptarakat is.
Ezek szamomra aldott alkalmak ,mert egyuttal a gyuekezettel is talalkozom s orvendezhetek az Urban testvereimnek.Volt alkalmam megismerni egy londoni testvernonket, ki 43 evet toltott Afrikaban egy olyan kozossegben melynek meg ABC-je sem volt, s maguknak a miszionarusoknak kellett szamukra kesziteni s a Bibliat (Ujszovetseg) megirni .Csodalatos torteneteket ir az Ur azok alal kik teljesen odaszanjak eletuket.Testvernonk most 83 eves s jo eroben , van s bizonysagot tesz arrol amint az Ur dolgozott ezekkel az emebrekkel s most gyulekezet is van ott.A hetvegere varjuk a testvereket Szebenbol , hogy ontenek az imahaz tarto lemezet(igy forditjak?placa de sustinere)
3 megjegyzés:
Az Úr áldását kívánjuk a lelki- testi munkára!
Úr legyen veletek mindenben, mindenkor!
BOKOR KATALIN: SZERETET
Erősebb, mint a halál,
Forróbb, mint a pirosan lángoló tűz,
Lágyabb, mint a reszkető harmat,
Mit a felkelő nap semmibe űz.
Szeress: és felüdülsz
Mint a harmattal öntözött virág,
Virulsz, mint pompás tavasz-ölén,
Rügybezökkent, ébredő faág…
Szeress: és szíved szennymocsara,
Kristálytiszta folyóvá válik,
A mélységben felsír,
Magasba vágyik.
Szeress: és körülötted szépül minden, minden
Kizöldülnek a tarlottszínű mezők,
Friss erőt áraszt a a lüktető élet,
Visszafordulnak a sír felé menők.
Szeress: a szeretet minden, minden.
Legnagyobb hatalom égen és földön,
Uralkodik a menny remekelt csodáin,
S a pusztuló, földi sírgöröngyön.
Sziklát zúz! Gátakat rombol!
Mint aranyfolyó hömpölyög tova.
Nincs mi visszatartsa, nincsen akadálya,
Ha megnyílt, meleg, vágyódó szív várja.
Erősebb, mint a halál,
Forróbb, mint a pirosan lángoló tűz,
Lágyabb, mint a reszkető harmat,
Mit a felkelő nap semmibe űz.
Beoson kunyhóba, palotába-
Útja a mindenhová elvezet,
Ő sohasem kér, mindig csak ad,
Ő , ha bántják, akkor is szeret.
Keresd: a szeretet minden, minden,
A szeretet az áldott nagy ISTEN!!!
Pecznyík Pál verseiből
Kik vagyunk!
Kérdés: ismerjük magunk?
Honnan jöttünk, kik vagyunk!
Lelkünk bár csak lehelet,
örök: mert attól ered,
Aki Örökkévaló,
Eget, Földet Alkotó!
Két részből áll életünk,
lelkünk, testünk van nekünk.
Titok marad végképpen,
midőn anyánk méhében,
testet öltött a lelkünk,
test - ruhában születtünk.
Ezt a bomló test - ruhát,
hordjuk egy életen át.
Ó de vajon tudjuk-e?
Hogy Atyánknak szívügye,
ne éljünk itt hiába,
foglaljuk Őt, imába!
hitet, erőt ad nekünk,
gyümölcsözzön életünk.
Mi meg? Gyűjtjük vagyonunk,
pedig mindent itt hagyunk.
Test - ruhánk is itt marad,
elporlad a föld alatt.
Új testben vár ránk Urunk,
ha sírból feltámadunk!
S bánat, válik örömmé,
Vele élünk örökké!
Szebb lelki élet...
Éden csodás szép kertjére,
Napnak meleg fénye hullt,
de megrendült ember hite,
s lelki szeme, megvakult!
Nem láthatta Alkotóját,
megismerte a halált,
megismerte a szenvedést,
így öröme, gyászra vált.
Isten Fia megváltotta,
ne roskadjon bűn alatt,
ha hisz, hű Megváltójában,
újra lát, a lelki vak!
Látja az üdv keskeny útját,
mely a menny felé vezet,
azon menve, várja lelkét,
az Atyai szeretet!
Szebb a lelki örök élet,
örök lelki halálnál,
sok lelki vak, nem lát tovább,
a temető falánál.
Ki meg Krisztust megtagadja,
vár rá kárhozat hona,
ám abba a mennyei fény,
nem ragyoghat fel soha!
Megjegyzés küldése