MONDJATOK , HOGY LEHET ILYEN NAGY SZERETET

Mellett , kozombosnek lenni?
    Akarhanyadszor olvasom Janos apostol evangheliumanak tizenhetedik reszet, orom, meghatodas, batoritas tolti be szivem.
Olyan csodas ahogy Urunk imadkozik itt a Mennyei Atyahoz, s foleg az ,hogy itt rolunk is  szo van
. De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
.Milyen megnyugtato egy ilyen hatalmas Urat tudni Megvaltonknak, baratunknak, Kivel szemelyes kapcsolatban lehetunk.Ki meghallgat, s meg akkor is mikor olyan kinos halal vart Ra , o rank gondolt s nem Onmagaval torodott.Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél. 
Hogyne torodne akkor most velunk mikor mar megdicsoulve ul az Atya jobbjan s az Ove minden hatalom menyben es foldon. Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt. 
  5. És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt. Itt talaljuk meg az orokkevalosag meghatarozasat is.

 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.
 Ne legyunk kozombosek ily nagy szeretettel szemben, hanem docsoitsuk mi is mindennap, azaltal is , hogy engedelmesek vagyunk rendeleseivel szemben.