D közben elszaladtam egykori iskolámba a nagyenyedi Bethlen Gáborba 45 éves találkozora véndiák társaimmal.Sajnos már nagyon sokan elhaláloztak,tanáraink már csak hárman voltak,Nagy élmény volt ez számomra mert elöször voltam,s csak egyetlen személyt ismertem fel.De beszeljenek a képek.
2 megjegyzés:
Drága Iri, nagyon jól tetted, hogy elmentél erre a találkozóra. Biztos megvolt az okod, amiért eddig nem sikerült eljutni, de biztos vagyok benne, hoyg ez a mostani alkalom sokat jelentett számodra. Nagyon jólesik látni a régi embereket, látni, mennyit változtak, merre vitte őkat az útjuk. Én nem szeretnék kihagyni egyetlen alkalmat sem, ha tőlem függ. Igaz, nekünk eddig csak 1 hivatalos találkozónk volt (már nem sok van a második tízesig), de amolyan nem hivatalos módon minden évben összejövünk egy-egy kis beszélgetésre, eszem-iszomra, kávézásra. Jó látni egymást, és az az érdekes, hoyg most már a régi ellentétek is elmosódtak, érvényüket vesztették, elfelejtődtek. Amikor találkozunk, újra 19-20 évesek vagyunk, mint amikor elváltunk. :) Még most is jó volt emlékezni.
Még egyszer, örülök, hoyg el tudtál menni, és biztos vagyok benne, hoyg jól érezted magad! :)
Ugy van Edith draga ,nagyon orvendtem a talakozasnak,olyan csodalatos elmeny,semmihez sem hasonlithato.Meg akkor is ha jol megoregedtunk,de mindenikben ott volt a kisdiak is.
Megjegyzés küldése