2014. október 22.

A TEGNAPI BEJEGYZESHEZ

Mar jo ideje egy olyan problema nehezitette szivem mely szabad szemmel nem latszott de annal inkabb nyomta lelkem s megnehezitette mindennapjaim.Mintha eltunt volna teljesen belolem az orom,s ez buskomorra,depresziossa,es minden irant erdektelenne tett.Szenvedes volt ez szamomra,mert nem talaltam jonak meg akkor is ha oly nagy vesztesegben volt reszem,mert az enyem a megvaltas s var ram a menyben az orokseg es az orokkevalosag igerete.Akkor megis miert mindezek nem tettek oromteljesse , boldogga.?Miert ez az allando apatikus erzes,pedig kertem Uramat, hogy toltse be szivem orommel,es adjon igazi szenvedelyt az elveszettek irant, hogy munkalkodhassam a megvaltasukon.Nehez volt hordoznom mindennapjaim ezzel a nyomaszto erzessel, hogy szamomra mar minden lezarult ezen a foldon.Igen ezen a foldon, s eppen itt volt a bokkeno,hogy nagyon is ide oszpontositottam s itt kerestem a megelegedest, s abba a tevedesbe estem, hogy elhidjem ha itt , most , nem ugy alakul minden , hogy nekem ez oromot , megelegedest adjon akkor minden veszve szamomra.
Es ekkor lepett kozbe az Ur ,szelid josagos hangjaval, s utat mutatott ,s ekkor dobbentem ra teves megelesemre,amint azt a tegnap is megirtam.Nagyon halas vagyok az Urnak mert amint igerte ,!szemeimmel tanacsollak teged”(most eppen nem talalom az iget,ki tud segiteni) teljesiti

2 megjegyzés:

VRJúlia írta...

SZép.

Gogyan Eva írta...

"Bolcse teszlek,es megtanitlak teged az utra,a melyen jarj;szemeimmel tanacsollak teged."
32zsoltar;8
Igy van ezt teszi az Ur Jezus velunk.
Hala es dicseret erte draga Megvaltonknak