2013. december 23.

HETFOTOL HETFOIG

                                                     


                                           
Zsolt 119,92
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban

Ilyen borzalmas hirt nem lehet sem meghallani, sem feldolgozni ha Isten nem erosit azokban a pillanatokban.Hogy most itt van melletted makkegezsegesen, eroben,s csupan masfel ora multan mar nincs.
Azert jottunk ide gyerekeinkhez, hogy Raul lakasaban nemi javitasokat vegezzen.Nagy oromere es megelegedesere szolgalt, hogy jo munkat vegzett.De nem akart ugy menni haza , hogy ne vegye ki reszet kisebbik fiunk munkajaban is, foleg, hogy az imahaz epul udvaran.Tobbszor is kerlelte Alexe-t, hogy jojjon utana (4 km tavolsag) Fiunk nem akarta mondvan , hogy pihenjen, mert nincs szamara munkaja,de hogy meg ne sertse eljott s elvitte.Szegeket vert  ugy ketmeter magasban,nem volt veszelyes munkaviszony de egy teves mozdulat ( szeget huzott ki) vegzetesse lett, egy szempillantas alatt,Alexe karjaban.
   Hogy most ezt igy le tudom irni annak koszonheto , hogy Isten egesz heten at etetett Igejevel.Erositett batoritott,de most eppen tovabb nem tudok irni,majd........
Ezzel tartoztam nektek, koszonom a batorito szavakat ,imatamogast,sokat jelent ilyenkor.
A legnehezebb tovabb menni, akkor mikor minden foldi ertek , teljesen erteket vesztette.De Isten akaratat cselekedni lesz eletem celja!

5 megjegyzés:

Gogyan Eva írta...

Koszonom kedves,hogy megosztodtad velunk is nagy fajdalmadat.Nem talalok szavakat a vigasztalasra mert en is csak egy halando vagyok e foldon atutazoban.De kerem az Urat,hogy O vigasztaljon,erositsen es a nagy urt szivedben O foglalja el teljesen.En pedig gondolatban szorossan atolellek edes Iri es Istenhez fohaszkodom erted,gyerekeidert s a draga unokakert.
"Inveseleste sufletul robului Tau,caci la Tine,Doamne,imi inalt sufletul."
Psalm;86;4

Piroska írta...

Az Úr legyen melletted és enyhítse fájdalmadat...

Csillagos írta...

Drága Iri, nagyon sokat gondolok Rád ezekben a napokban. Nem rég egy lelkészbarátunk halt meg szolgálat közben, és ezt juttatta eszembe Férjed halála is - az Úr Őt is munkában találta, a Templomában. Sokan vágyunk arra,hogy bárcsak így érne bennünket is az elköltözés, szolgálat közben, de tudom, hogy ez Neked milyen nehéz próbatétel. Imádkozom Érted, Családodért is. Csilla

iri írta...

Koszonom draga Csilla , az Ur vigasztal!

sedith írta...

Igazán csodálatos emberi nagyságra utal az, hogy így tudsz tekinteni a dolgokra. További sok erőt és kitartást, Iri!