CSEND ÉS NYUGALOM VESZ KŐRÜL

Valahogy olyan ez  mint a vihar utáni szélcsend.És jol esik és pihentető.És szükség van rá.
Nem mintha a ''vihar '',nem lett volna valami szükséges meg jó is ,hanem mert néha ki is merít s jól jön a csend.Azt hiszem ,hogy valamelyik karacsonyi bejegyzésemben említettem,hogy az Ünnep számomra a Szenteste, ünnepi hangulat lengedez mindenhol,a szívekben is .Ajándékozás ,öröm ,aldott megnyugvás,hogy Megváltó született,és ezt az örömöt a kétezer év távlata nem koptatta,hanem fokozta,szívünkben ég,mert ott lett életté, élően éljük meg az Ünnepet,nem mint egy szép mesét, mint annak idején valamikor.Most már nem az Ünnep hanem az Ünnepelt a fontos.
És ez az Ő érdeme,egyedül az Ővé,mert egy nap kisgyermekként született ,odahagyva az eget,hogy mi is részesei lehessünk a mennyei hagyatéknak

Szoval vendégeink is voltak, s hozták a jóhírt,a gyerekek is őrvendtek,s együtt ültünk asztalhoz

Ez persze mind a Szenteste elött